A Magyar Borostyán Társaság története

 1995. február 10.-én, 26 alapító taggal megalakult a Magyar Borostyán Társaság. Az egyesület székhelyének neve a megalakuláskor: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, ezen belül, a Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert volt. Később a kötelező egyetemi integráció miatt a Szent István Egyetemhez, csatlakoztunk, 2003-tól a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozunk.

Alapító Tagok: Bényeiné Himmer Márta, Bogya Sándorné, Facsar Géza, Grúsz Erzsébet, Hódi Tóth József, Józsa Miklós, Kardosné Deák Judit, Klincsek Pál, Korbély Krisztina, Koszta László, Lőrinc András, Máté Sándor, Mészáros József, Nagy Gáborné, Orán Bea, Schmidt Gábor, Sóspataki Ferenc, Sóspataki Ferenc, Szabó Sándor, Szigetvári Tibor, Terebess Gábor, Tornyai Károly, Tóth Ferencné, Török Zoltán, Zsirai István.

Alapító vezetőségi tagok:                        Elnök:   Szigetvári Tibor
                                                        Titkár:   Lőrinc András
                                               Kincstárnok:   Nagy Gáborné
                                    Marketing manager:   Zsirai István
                                                PR referens:   Orbán Bea
                                     Tudományos elnök:   Bényeiné Himmer Márta

A Társaság megalakulását megelőzte a Növénytani Tanszéken és a Soroksári Botanikus Kertben folyó, a borostyánokkal kapcsolatos tudományos munka. A borostyán kutatást Bényeiné Himmer Márta tudományos segédmunkatárs kezdte meg 1970-ben, és folytatja a mai napig is, egyetemi docens-ként. Kutatásaink eredményeit rendszeresen publikáltuk, tudományos és népszerűsítő fórumokon is, így többször a Kertészet és Szőlészet című lapban is. Ekkor kezdődött a kapcsolatfelvétel borostyánkedvelőkkel, szakemberekkel, és hobbikertészekkel is, mely meghatározó volt a későbbi M. B. T. megalakulása szempontjából.

Folyamatosan bővítettük a gyűjteményes anyagainkat is. A hazai élőhelyeken kívül, elsősorban európai botanikus kertek, illetve természetes élőhelyek anyagaival, valamint más, nálunk nem honos fajokat is telepítettünk. A kilencvenes évek elején kialakítottunk egy 11 fajból és azok fajtáiból álló gyűjteményt, indulásként 35 taxonnal, melyet mára 150 taxonra bővítettünk. A Gyűjtemény anyagával az Egyetem „Dísznövény”kiállításán is részt vettünk.

A nemzetközi szakirodalomban több borostyánnal kapcsolatos cikk jelent meg illetve 1984ben megjelent német kiadásban P. Rose borostyánokról szóló könyve is. A fenti események következtében Magyarországon is egyre gyakoribb érdeklődés és a kedvező feltételek tették lehetővé a MBT megalakítását. Erre az időre tehető az első magyar államilag elismert borostyán fajták megjelenése is (Józsa Miklós: Balkon, Perint), miközben Európában már közel ezer fajtát termesztettek. Már évek óta készültünk mi is hazai génanyagból előállított — elsősorban bokortermetű — fajták. bejelentésére, és 2000-ben illetve 2003-ban összesen tíz, — 6 bokortermetű, és 4 kúszó termetű — fajtát jelentettünk be.

A társaság megalakulása után az első években havonta tartottunk összejöveteleket, de miután meghatározó a Társaság életében a Tanszék, illetve a Botanikus Kert helyzete és az utóbbi években erősen leterheltek voltak az ott dolgozó munkatársak, a foglalkozások száma évi 5–6-ra csökkent. Nem maradt el azonban a minden évben a Botanikus Kertben sorra kerülő, szalonnasütéssel egybekötött borostyán-börze illetve a három napos szakmai utak szervezése sem. Év közben tartunk borostyán ismereti foglalkozásokat, és klubfoglalkozásokat is. Készítettünk kisebb terjedelmű szórólapokat, de egy 20 oldalas, színes borostyán ismertetőt is. Terveink közt szerepel, egy CD készítése is, reméljük sikerül megvalósítani.

Az éves programokban szerepeltek borostyánismereti foglalkozások, kapcsolódó tudományok neves szakembereinek előadásai, kiállításokon való részvétel, más országok gyűjteményeinek meglátogatása, illetve hazai nevezetes borostyánok meglátogatása. A taglétszám folyamatosan emelkedett, meghaladta a 100 főt is, de az aktív tagok száma nem nőtt, sőt a vezetőségben is több változást történt, mert a korábban megválasztottak nem tudták tovább végezni a vállalt feladatokat. 1997 áprilisától az elnök Sára János.

2000-december 12-től Közhasznú Szervezetként működünk, ami lehetővé teszi, hogy fogadjuk a jövedelemadó 1%.-ból nekünk szánt összeget. Ezekből az összegekből tudtunk vásárolni diavetítőt, fényképezőgépet, legutóbb számítógépet, illetve kiadványok költségeit, valamint a postaköltséget, és a működéshez szükséges költségeket pótolhatjuk belőle. A tagdíj (1000 illetve 300 Ft) nem magas és nem is szeretnénk emelni, ameddig nem kényszerülünk rá. Tagjaink nagy részével csak ritkán tudunk személyesen találkozni, ezért is van nagy jelentősége a honlap működésének.

A WEB oldalakkal kapcsolatos észrevételek webmaster@hunhedera.org címre küldhetők.
Köszönetnyilvánítás